Enikő Bollobás (born 19 June 1952) is a Hungarian literary scholar, professor emeritus at the School of English and American Studies of Eötvös Loránd University, Budapest. She is a full member of the Hungarian Academy of Sciences, and editor-in-chief of ('Hungarian Science'), the monthly journal of the Hungarian Academy of Sciences.
Life and work
Bollobás has written eleven books on literature as well as numerous cultural and critical studies. A graduate of ELTE (Eötvös Loránd University), she has been affiliated with this school (as associate professor, later professor) since 1990, when she co-founded the Department of American Studies with two colleagues, Zoltán Kövecses and Gyula Kodolányi.
On several occasions she was visiting professor and visiting scholar in the U.S (University of Oregon, Eugene; University of Iowa; University of California, San Diego). She has been invited to speak at various universities, including Cambridge University (England), Yale, Berkeley, Stanford, Georgetown, and George Washington University.
Her research and publication fields include American literature and culture, Hungarian literature, women's studies/gender studies, Jewish studies, social issues.
Political activities During the 1980s, Bollobás was active in the political opposition. For her participation in human and minority rights movements in Transylvania, Romanian authorities permanently expelled her from Ceauşescu's Romania in 1982; this step was instantly backed by the Hungarian authorities, who withdrew even her “red passport” (valid to Warsaw Pact countries). As part of her commitment to human rights, in 1989 she founded the Szeged-based political discussion group Hungarian Feminists, the first non-communist organization to address women's issues.
Public service After the regime change Bollobás worked in government administration: as deputy chief of mission and chargé d'affaires at the Hungarian Embassy in Washington, D.C., and as director of the Department of Atlantic, Northern European, and Israeli Affairs of the Hungarian Foreign Ministry in Budapest. She served as vice chair and secretary general (1992–1996) of the Hungarian Atlantic Council, lobbying at the time for Hungary's NATO membership.
Honors and awards
HUSSE Best Book Award (for The History of American Literature), 2008 ('László Országh Prize'), 2010 ("Officer’s Cross of the Order of Merit"), 2013 ('Albert Szent-Györgyi Prize'), 2013 ('Irodalmi Jelen Essay Prize'), 2016 ('Margit Kaffka Prize'), 2025 Fulbright Hungary Medal, 2026
Selected publications
Books Her professional interests range from theories of modernism and postmodernism, American modern and postmodern literatures, the traditions of experimentation and avant-garde, and free verse prosodies to post-deconstruction theories, feminist theory and criticism, American studies theories. She has published eleven books on American and Hungarian literature: Létörömök költészete – Szőcs Géza verseiről [The joys of being – on the poetry Géza Szőcs]. Budapest: Balassi Kiadó, 2025. Ami szép, az nehéz – A nem alanyi költészetről [χαλεπὰ τὰ καλά – The beautiful things are difficult. On non-lyric poetries]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2021. Reading through Theory – Studies in Theory-framed Interpretation of the Literary Text. Budapest: Eötvös Kiadó, 2021. Kölcsönösségek. Irodalomelmélet, szövegolvasás, kultúraközvetítés [Reciprocoties – Literary theory, reading, cultural mediation]. Budapest: Balassi, 2020. Az amerikai irodalom rövid története [A concise history of American literature] (Budapest: Osiris, 2015) Vendégünk a végtelenből – Emily Dickinson költészete [Our visitor from infinitude—Emily Dickinson’s poetry] (Budapest: Balassi, 2015) * see also Egy képlet nyomában – Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból [In Search of a Formula—Analyzing American and Hungarian Literary Characters] (Budapest: Balassi, 2012) They Aren't, Until I Call Them — On Doing Things with Words in Literature (Frankfurt am Main-Berlin-Bern-Bruxelles-New York-Oxford: Peter Lang, 2010) Az amerikai irodalom története [A History of American Literature] (Budapest: Osiris, 2005) Charles Olson (New York: Twayne, 1992) Tradition and Innovation in American Free Verse (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986).
Articles
American literature and culture “The Pumping of the Real” – On Charles Olson’s Breath Turn.” In: Zoltán Kulcsár-Szabó, Csongor Lőrincz, Gábor Mezei, Gábor Tamás Molnár, Attila Simon (eds.), Allegories of Breathing – Intersections of Language and Life in Literature. Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 2026. 119-141. „A valós pumpálása” – Charles Olson lélegzés-fordulatáról” [The pumping of the real” – on Charles Olson’s breath turn]. Alföld 2025/4. 75-87. “Self and Form: The Radicalization of American Poetry from Emily Dickinson to Charles Bernstein.” Hungarian Journal of English and American Studies 30.2 (2024): 449-480 „Énmegvonás és nyelvbe zártság. Az amerikai költészet radikalizálódása Emily Dickinsontól Charles Bernsteinig" [Withdrawing the self: the radicalization of American poetry from Emily Dickinson to Charles Bernstein]. Irodalmi Jelen XXV. vol. (no. 271) (May 2024), 104-146. „Charlotte Perkins Gilman Magyarországon – És ami mögötte van (Elvhűség és „elvhűtlenség” egy életműben)” [Charlotte Perkins Gilman in Hungary — And what lies behind it (principled consistency and ‘unprincipled’ deviations in an oeuvre]. In: Anna Kérchy and Irén Annus (eds.), “So Far So Good” – Festschrift in Honour of Erzsébet Barát / Tanulmányok Barát Erzsébet köszöntésére. Szeged: SZTE BTK, 2023. 43-57. „Ginsberg, a nélkülözhetetlen” [Ginsberg the nonexpandable]. Múlt és Jövő XXXIV/1 (2023): 19-25. „Egy különös történelmi örökség rejtett működése az amerikai Dél prózairodalmában” [The hidden workings of a peculiar historical legacy in the fiction of the American South]. Magyar Tudomány 2022/3. „Mrs. vagy Ms. America? Kit igazolt a történelem?” [Mrs. or Ms. America? Who has been justified by history?] Országút 38 (2021). „Louise Glück, a személyesség fegyelmezett költője ” [Louise Glück, the disciplined poet of the personal]. Magyar Tudomány 2021/1. 45-53. „Hol kapja el a legény a leányt: a Rye gázlójánál vagy egy rozsmezőben? Egy kultuszregény újrafordításáról” [Where does the lad catch the lass: at the ford of the Rye or in a field of rye? On the retranslation of a cult novel]. In: Adrienn Gulyás, Judit Mudriczki, Enikő Sepsi, Géza Horváth (eds.), Klasszikus művek újrafordítása. Budapest: L’Harmattan, 2021. 171-181. “Behavioral Paradigms in the Short Fiction of Henry James: An Intersubjective Approach.” Eger Journal of American Studies. XVI (2020). 21-33. „Alkeszek, homárok és húhák – Salinger és Updike új fordításban” [Booze hounds, pansies, and hooers in the new traslations of Salinger and Updike]. Alföld 70/9 (2019): 67-80. “Plots of Domination, Plots of Relationality: On the Triangular Positioning of Characters in American and European Literature”. Americana—E - Journal of American Studies XV/1 (2019). “Önérték és távlatiság. Narratív személyköziség Henry James rövidprózájában” [Self-worth and perspectivism: narrative intersubjectivity in the short fiction of Henry James]. Alföld, 69/2 (2018). 43–53. “»Lába mint két ceruza hagyta írásnyomát az erdő haván«. Nyelvtani, kapcsolati és testi alanyiság H. D. HERmione című regényében” ["Her feet were pencils tracing a path through a forest". Grammatical, relational, and corporeal subjectivity in H. D.'s HERmione]. In: A szubjektum színeváltozásai. Narratív, kapcsolati és testi alanyiság az irodalomban és a kultúrában. Ed. Enikő Bollobás. Szeged: AMERICANA eBooks, 2017. 69–77. “Irodalom és szórakoztatás. Jonathan Franzen regényeiről” [Literature and entertainment: on Jonathan Franzen's novels]. Irodalmi Jelen, April 20, 2015. “Az amerikai megtérési történetek performatív retorikája” [The performative rhetoric of American conversion narratives]. In: CONVERSIO Vallástudományi konferencia. Ed. Balázs Déri. Budapest: ELTE Vallástudományi Központ, 2013. 429–437. “Játék a metafizikával: katakrézis és dekonstrukció két amerikai drámában (Mark Twain: Is He Dead? – David H. Hwang: M. Butterfly)” [Playing with metaphysics: catachresis and deconstruction in two American plays (Mark Twain, Is He Dead? – David H. Hwang, M. Butterfly)]. In: A fattyú művészet nyomában. Írások amerikai drámáról és színházról. Ed. Réka M. Cristian. Szeged: AMERICANA eBOOKS, 2012. “Troping the Unthought: Catachresis in Emily Dickinson’s Poetry.” The Emily Dickinson Journal 21.1 (Spring 2012). 25–56. “Tropes of Intersubjectivity—Metalepsis and Rhizome in the Novels of H.D. (Hilda Doolittle).” AMERICANA—E-Journal of American Studies VII/2 (2011). „Posztmodern paradigmaváltás az amerikanisztikában” [Postmodern paradigm shift in American Studies]. Magyar Tudomány 172/3 (2011). 308–316. “The Declaration of Independence and the Making of Americans: On how Performatives Perform the Performer.” Emlékkönyv Frank Tibor 60. születésnapjára [Festschrift for the 60th birthday of Tibor Frank]. Ed. Tamás Magyarics and Miklós Lojkó. Budapest: Prime Rate, 2008. 180–185. “Dangerous Liaisons: Politics and Epistemology in Post-Cold War American Studies.” American Quarterly (Baltimore) 54/4 (December 2002). 563–579. “Hogyan készül a nő? Lehetséges válaszok Ignotus, Szőcs Géza, Jonathan Swift, valamint Gertrude Stein és Djuna Barnes szerint” [How is woman made? Possible answers by Ignotus, Géza Szőcs, and Jonathan Swift, Gertrude Stein és Djuna Barnes]. Holmi XIV/3 (March 2002). 326–334. “Canon Politics and Experimental Writing: The Example of l’encre sympathique of Robert Duncan’s H.D. Book.” Paideuma: Studies in American and British Modernist Poetry (Orono, Maine) 35/1-2 (2006). 49–66. “Potencies of Words―On the Prosody of Robert Duncan.” Language and Style (New York) 19/3 (1986). 219–232. Repr. Poetry Criticism. Ed. Michelle Lee. Vol. 75. Detroit: Gale Group, 2007. “Measures of Attention: On the Grammetrics of Lineation in William Carlos Williams’ Poetry.” Poetry and Epistemology. Turning Points in the History of Poetic Knowledge. Ed. Roland Hagenbüchle and Laura Skandera. Eichstätt: Verlag Friedrich Pustet Regensburg, 1986. 262–277. “Poetry and Visual Enactment: the Concrete Poem.” Word and Image (London) II/3 (1986). 279–285. “Who’s Afraid of Irony? An Analysis of Uncooperative Behavior in Edward Albee’s Who’s Afraid of Virginia Woolf?” Journal of Pragmatics (Amsterdam) V/4 (1981). 323–334.
Poetry „Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom”: A katakrézis mint trópus és gesztus a költészetben [“For there is no word for it, no concept for it”: Catachresis as trope and gesture in poetry]. (Inaugural lecture for corresponding membership). In: Kölcsönösségek – Irodalomelmélet, szövegolvasás, kultúraközvetítés. Budapest: Balassi, 2020. 69-99. „Az újító költői hagyományok megújítója: Susan Howe” [Renewing the innovative poetic traditions: Susan Howe]. In: Zoltán Kulcsár-Szabó (ed.), Hagyomány és innováció a magyar és a világirodalomban [Tradition and innovation in world literature]. Budapest: Eötvös Kiadó, 2020. 143-168. “Historical Reconstruction, Rough Book Poetry, and the Withdrawal of the Self: Susan Howe and the Olsonian Tradition.” In: Pál Hegyi (ed.), Tradition and Innovation in Literature—From Antiquity to the Present. Budapest: Eötvös University Press, 2020. 81-110. „Maszk és Én – és a betegség: A lélek sérülései Sylvia Plath költészetében” [Mask and self – and the illness. Bruises of the soul in Sylvia Plath’s poetry]. In: József Gerevich (ed.), A képzelet kockázata. Sylvia Plath életműve, élettörténete és betegsége. Budapest: Noran, 2019. 19-44. “Ideogramma, szóhanglátvány és a költő önteremtése. Augusto de Campos verseiről” [Ideogram, the verbivocovisual, and the poet's self-creation. On Augusto de Campos's poetry]. Irodalmi Jelen, October 4, 2017.